Etta és Otto és Russell és James

„Otto!
kezdődött a levél, kék tintával,
Elmentem. Még nem láttam a nagy vizet, úgyhogy oda megyek. A kocsit itt hagytam, ne aggódj! Nekem gyalog is jó. Megpróbálom nem elfelejteni, hogy vissza is kell jönnöm.

(örökre) a tiéd:
Etta.”
és a 83 éves Etta elindul. 3200 kilométert tesz meg gyalog, hogy lássa az óceánt. útja során a nyomába szegődik James, a prérifarkas, aki érti az emberi beszédet és énekelni is szeret. Férje, Otto közben türelmesen vár otthon. Etta recepteket és emlékeket hagyott neki hátra. Szomszédjuk, Russell szintén vár és emlékezik, de másra és másképp. Még mindig ugyanúgy szereti Ettát, mint amikor először meglátta, több mint ötven évvel ezelőtt. A regényben összemosódik a jelen és a múlt, a valóság és a képzelet, csakúgy, mint Alessandro Baricco írásaiban. Legalább annyira költészet, mint próza. Az olykor megható és olykor szívet melen­getően mulatságos történet életszeretetet, bölcsességet áraszt, és örökérvényű emberi viszonyokról szól.